Eszméletvesztés - ájulás

•        A rosszullét sem élettanilag, sem orvosilag nem definiálható, ilyen megközelítésben nem is létező jelenség. Hiszen az is rosszul érzi magát, aki elesett, beütötte a mellkasát, és nehezen veszi a levegőt, és az is, aki asztmás betegként leül egy padra, mert nagyon fullad.

•        Tünetei:  gyengeség, sápadtság, "elsötétül a világ", szédülés, émelygés, hányinger, asztalra, földre zuhanás.

•        Fontos tudnivaló, hogy több súlyos betegség is kezdődhet ájulás formájában, illetve lehet ájulás az első szembeötlő tünete (pl. infarktus, agyvérzés, szívritmuszavar, nagy folyadékvesztés, shock stb.).

•        Amennyiben megfelelő ellátás ellenére nem javul az ájultnak tekintett beteg állapota, az mindig figyelemfelhívó jelnek tekintendő, és szakellátást igényel.

Ájult sérült ellátása

•        Ha környezetünkben valaki ájulásra jellemző tünetekről panaszkodik, tanácsoljuk számára, hogy feküdjön le, alakítsuk ki ennek lehetőségét, és lábait emeljük meg, ezáltal serkentve az agy vérellátását.

•        Ha az óvintézkedések ellenére eszméletét veszti, akkor az ennek megfelelő ellátást végezzük.

•        Az eszméletvesztésnek számtalan oka lehet: keringési rendszer betegsége (vérnyomás-csökkenés, vércukorszint-csökkenés, vérszegénység), traumás sérülések (belső vérzés) vagy valamilyen idegrendszeri betegség, mérgezések stb..

•        Ha valaki rosszullétre panaszkodik, mindig célzottan kell rákérdeznünk, hogy mit érez, mi az a panasz, ami a leginkább meghatározó a rosszullét idején.

•        Ilyen panasz lehet: fájdalom, hányinger, szédülés, gyengeség stb., vagy valamilyen ismert betegség miatti állapotrosszabbodás: asztmás vagy szívbeteg fulladása stb..

•        Az ájulás esetén, tehát várható, hogy megfelelő elhelyezés eredményeképpen a beteg állapota javul, majd rendeződik. Alapvetően hibás az a széles körben elterjedt gyakorlat, miszerint az ilyen beteget ülve tartjuk, ekkor ugyanis nincs esély arra, hogy az agyi vérellátást javuljon.

 

Ájulást okozhat:

 

1.     tartós egyhelyben állás

2.    folyadékbevitel hiánya

3.    nagyon meleg, zsúfolt térben való tartózkodás, kimerültség

4.    akut pszichés megrázkódtatás, ijedtség

5.    hirtelen felállás

6.    fekvésből felülés

Tünetei: gyengeség, sápadtság, "elsötétül a világ", szédülés, émelygés, hányinger, asztalra, földre zuhanás.

Vérzések

Vérzés: ér folytonosságának megszakadása

Fajtái: hajszáleres, visszeres, ütőeres

1.     Hajszáleres vérzés

-      többnyire spontán csillapodik, hacsak a beteg nem szenved véralvadási zavarban.

-      Ellátása a fedőkötés.

2.    Vénás vérzés

-      A visszeres (vénás) vérzés esetén sötétvörös színű, nagy mennyiségű vér távozik.

-      Nagy az elvérzés veszélye, vagy ha nagy véna sérül, könnyen bekövetkezhet légembólia is. (Levegő jut az érrendszerbe és elzárhat fontos ereket)

-      Ellátása: nyomókötés.

-      Ez úgy készül, hogy a sebet steril gézzel fedjük, a géz fölé keményebb vattacsomót vagy összetekert pólyát helyezünk, majd szoros pólyázással biztosítjuk a kellő nyomást.

-      Szorítókötés alkalmazása szigorúan tilos!

3.    Artériás vérzés

-      Vivőeres (artériás) vérzés esetén a szívműködéssel egyidejűleg lüktető, élénk-piros vért veszít a beteg, mely könnyen okozhat elvérzést, ez azonban függ a sérült artéria nagyságától.

-      Ellátása: vagy az előbb leírtak szerinti nyomókötés, vagy olyan esetben, ha nyomókötés nem helyezhető fel, (arc, nyak, kulcscsont feletti artéria) ujjal kell a vérző eret az alatta levő csonthoz hozzányomni.

Vérzéscsillapítás

1. Halánték (a. temporalis superficialis)
2. Nyak (a. carotis communis)
3. Kulcscsont alatt (a. subclavia)
4. Hónaljban (a. axillaris)
5. Felkaron (a. brachialis)
6. Hasban (aorta abdominalis)
7. Combon (a. femoralis)

-      Hónaljból, vagy térdhajlatból eredő vérzésnél a hajlatba gézgombócot helyezhetünk és a végtagot arra ráhajlítjuk.

-      Általános szabály, hogy a vérző testrész lehetőleg a test többi részéhez viszonyítva magasabban legyen.

-      Szorítókötés alkalmazása itt is szigorúan tilos.

Speciális vérzések

•        Szájüregi vérzés: általában nyelvsérülés kapcsán, pl. epilepsziás roham után stb. Nyelvet gézzel a sérülttel összeszoríttatjuk. Vigyázni az aspirációra! (félrenyelés)

•        Fülvérzés: többnyire koponyasérülés jele!

•        Tamponálni tilos!

•        Orrvérzés: általában magas vérnyomás vagy az orr nyálkahártyájában lévő értágulatok megrepedése okozza.

•           Teendők: a beteg a fejét hajtsa előre és két ujjával az orrszárnyakat legalább öt percig szorítsa össze. Amennyiben ez hatástalan, úgy géztampon behelyezése indokolt.

Belső vérzések

•        testüregbe vagy a szövetek közti résekbe történő vérzés, mely lehet oly nagymennyiségű is, hogy végzetessé válik.

•        Tünetei: tompa, erős behatás után sápadtság, szapora, könnyen elnyomható pulzus, hideg verejték, nehézlégzés, a körömágyak és az ajak oxigénhiány miatti kékeslila színe.

•        Tüdővérzés: mely vérköpéssel jár

•        Gyomorvérzés: mely vérhányással is jár

•        Egyetlen teendő a beteg nyugalomba helyezése és a mentők minél előbbi értesítése.

Egyéb sérülések

•        Koponyasérülés:  mindig súlyos esetnek tekintendő az agysérülés veszélye miatt.

1.     Tünetei: pápaszem alakú vérömleny, fülből szivárgó vér, fejfájás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, emlékezet kihagyás.

2.    Ne tévessze meg az elsősegélynyújtót, ha a tünetek átmenetileg elmúlnak, mert ez nem zárja ki koponyaüregi vérömleny lehetőségét.

 

•        Mellkassérülés:

1.     az áthatoló mellkas sérülés veszélye a külső légnyomáshoz képest negatív nyomás alatt levő tüdőszövet összeesése, amely a légzőfelület beszűkülése miatt végzetes is lehet.

2.    Ilyen esetben a sérülést tetőcserépszerűen egymásra ragasztott ragtapasz csíkokkal kell fedni.

 

•        Hasi sérülés:

1.     nyílt sérülés esetén steril gézzel, majd törölközővel vagy lepedővel kell a testrészt körülkötni.

2.    A beteggel bármit itatni vagy etetni tilos!

3.    Tompa sérülés esetén gondolni kell belső vérzésre (pl.: lépszakadás).

4.    A beteget térdben felhúzott lábakkal, alig megemelt fejjel kell fektetni.

 

•        Gerincsérülés:  Mozdítani tilos!

1.     Még eszméletlenség esetén sem szabad a beteget oldalra fordítani.

2.    Ha újraélesztés válik szükségessé azt óvatosan meg kell kísérelni.

 

Stabil oldalfekvés lépései

Fektesse a hanyattfekvő beteg közelebb fekvő karját könyökben felfelé derékszögben behajlítva a fej mellé.

•        A beteg ellenoldali kezével - csuklónál fogva - támassza meg a fejet.

•        Húzza fel a túloldali lábat térdben behajlítva, támassza a talpat a földhöz, és fogja meg a térdet.

•        A térdénél és felkarjánál megfogott beteget óvatosan fordítsa maga felé az oldalára.

•        Fektesse a hanyattfekvő beteg közelebb fekvő karját könyökben felfelé derékszögben behajlítva a fej mellé.

•        A beteg ellenoldali kezével - csuklónál fogva - támassza meg a fejet.

•        Húzza fel a túloldali lábat térdben behajlítva, támassza a talpat a földhöz, és fogja meg a térdet.

•        A térdénél és felkarjánál megfogott beteget óvatosan fordítsa maga felé az oldalára.

Stabil oldalfekvés ellenjavallatai:

•        nyílt hasi sérülés

•        nyílt mellkasi sérülés

•        medencecsont törés

•        furcsa tartást vesz fel a láb.

Combcsont törésnek és medencecsont törésnek igen hasonlóak a tünetei. Combcsont „lóláb” tartás, kifelé nyaklik.

Oldal: Eszméletvesztés-ájulás
Csecsemő és gyermekápolói tananyagok. - © 2008 - 2024 - csecsemoapolo.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat