Eszméletvesztés - ájulás
• A rosszullét sem élettanilag, sem orvosilag nem definiálható, ilyen megközelítésben nem is létező jelenség. Hiszen az is rosszul érzi magát, aki elesett, beütötte a mellkasát, és nehezen veszi a levegőt, és az is, aki asztmás betegként leül egy padra, mert nagyon fullad.
• Tünetei: gyengeség, sápadtság, "elsötétül a világ", szédülés, émelygés, hányinger, asztalra, földre zuhanás.
• Fontos tudnivaló, hogy több súlyos betegség is kezdődhet ájulás formájában, illetve lehet ájulás az első szembeötlő tünete (pl. infarktus, agyvérzés, szívritmuszavar, nagy folyadékvesztés, shock stb.).
• Amennyiben megfelelő ellátás ellenére nem javul az ájultnak tekintett beteg állapota, az mindig figyelemfelhívó jelnek tekintendő, és szakellátást igényel.
Ájult sérült ellátása
• Ha környezetünkben valaki ájulásra jellemző tünetekről panaszkodik, tanácsoljuk számára, hogy feküdjön le, alakítsuk ki ennek lehetőségét, és lábait emeljük meg, ezáltal serkentve az agy vérellátását.
• Ha az óvintézkedések ellenére eszméletét veszti, akkor az ennek megfelelő ellátást végezzük.
• Az eszméletvesztésnek számtalan oka lehet: keringési rendszer betegsége (vérnyomás-csökkenés, vércukorszint-csökkenés, vérszegénység), traumás sérülések (belső vérzés) vagy valamilyen idegrendszeri betegség, mérgezések stb..
• Ha valaki rosszullétre panaszkodik, mindig célzottan kell rákérdeznünk, hogy mit érez, mi az a panasz, ami a leginkább meghatározó a rosszullét idején.
• Ilyen panasz lehet: fájdalom, hányinger, szédülés, gyengeség stb., vagy valamilyen ismert betegség miatti állapotrosszabbodás: asztmás vagy szívbeteg fulladása stb..
• Az ájulás esetén, tehát várható, hogy megfelelő elhelyezés eredményeképpen a beteg állapota javul, majd rendeződik. Alapvetően hibás az a széles körben elterjedt gyakorlat, miszerint az ilyen beteget ülve tartjuk, ekkor ugyanis nincs esély arra, hogy az agyi vérellátást javuljon.
Ájulást okozhat:
1. tartós egyhelyben állás
2. folyadékbevitel hiánya
3. nagyon meleg, zsúfolt térben való tartózkodás, kimerültség
4. akut pszichés megrázkódtatás, ijedtség
5. hirtelen felállás
6. fekvésből felülés
Tünetei: gyengeség, sápadtság, "elsötétül a világ", szédülés, émelygés, hányinger, asztalra, földre zuhanás.
Vérzések
Vérzés: ér folytonosságának megszakadása
Fajtái: hajszáleres, visszeres, ütőeres
1. Hajszáleres vérzés
- többnyire spontán csillapodik, hacsak a beteg nem szenved véralvadási zavarban.
- Ellátása a fedőkötés.
2. Vénás vérzés
- A visszeres (vénás) vérzés esetén sötétvörös színű, nagy mennyiségű vér távozik.
- Nagy az elvérzés veszélye, vagy ha nagy véna sérül, könnyen bekövetkezhet légembólia is. (Levegő jut az érrendszerbe és elzárhat fontos ereket)
- Ellátása: nyomókötés.
- Ez úgy készül, hogy a sebet steril gézzel fedjük, a géz fölé keményebb vattacsomót vagy összetekert pólyát helyezünk, majd szoros pólyázással biztosítjuk a kellő nyomást.
- Szorítókötés alkalmazása szigorúan tilos!
3. Artériás vérzés
- Vivőeres (artériás) vérzés esetén a szívműködéssel egyidejűleg lüktető, élénk-piros vért veszít a beteg, mely könnyen okozhat elvérzést, ez azonban függ a sérült artéria nagyságától.
- Ellátása: vagy az előbb leírtak szerinti nyomókötés, vagy olyan esetben, ha nyomókötés nem helyezhető fel, (arc, nyak, kulcscsont feletti artéria) ujjal kell a vérző eret az alatta levő csonthoz hozzányomni.
Vérzéscsillapítás
- Hónaljból, vagy térdhajlatból eredő vérzésnél a hajlatba gézgombócot helyezhetünk és a végtagot arra ráhajlítjuk.
- Általános szabály, hogy a vérző testrész lehetőleg a test többi részéhez viszonyítva magasabban legyen.
- Szorítókötés alkalmazása itt is szigorúan tilos.
Speciális vérzések
• Szájüregi vérzés: általában nyelvsérülés kapcsán, pl. epilepsziás roham után stb. Nyelvet gézzel a sérülttel összeszoríttatjuk. Vigyázni az aspirációra! (félrenyelés)
• Fülvérzés: többnyire koponyasérülés jele!
• Tamponálni tilos!
• Orrvérzés: általában magas vérnyomás vagy az orr nyálkahártyájában lévő értágulatok megrepedése okozza.
• Teendők: a beteg a fejét hajtsa előre és két ujjával az orrszárnyakat legalább öt percig szorítsa össze. Amennyiben ez hatástalan, úgy géztampon behelyezése indokolt.
Belső vérzések
• testüregbe vagy a szövetek közti résekbe történő vérzés, mely lehet oly nagymennyiségű is, hogy végzetessé válik.
• Tünetei: tompa, erős behatás után sápadtság, szapora, könnyen elnyomható pulzus, hideg verejték, nehézlégzés, a körömágyak és az ajak oxigénhiány miatti kékeslila színe.
• Tüdővérzés: mely vérköpéssel jár
• Gyomorvérzés: mely vérhányással is jár
• Egyetlen teendő a beteg nyugalomba helyezése és a mentők minél előbbi értesítése.
Egyéb sérülések
• Koponyasérülés: mindig súlyos esetnek tekintendő az agysérülés veszélye miatt.
1. Tünetei: pápaszem alakú vérömleny, fülből szivárgó vér, fejfájás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, emlékezet kihagyás.
2. Ne tévessze meg az elsősegélynyújtót, ha a tünetek átmenetileg elmúlnak, mert ez nem zárja ki koponyaüregi vérömleny lehetőségét.
• Mellkassérülés:
1. az áthatoló mellkas sérülés veszélye a külső légnyomáshoz képest negatív nyomás alatt levő tüdőszövet összeesése, amely a légzőfelület beszűkülése miatt végzetes is lehet.
2. Ilyen esetben a sérülést tetőcserépszerűen egymásra ragasztott ragtapasz csíkokkal kell fedni.
• Hasi sérülés:
1. nyílt sérülés esetén steril gézzel, majd törölközővel vagy lepedővel kell a testrészt körülkötni.
2. A beteggel bármit itatni vagy etetni tilos!
3. Tompa sérülés esetén gondolni kell belső vérzésre (pl.: lépszakadás).
4. A beteget térdben felhúzott lábakkal, alig megemelt fejjel kell fektetni.
• Gerincsérülés: Mozdítani tilos!
1. Még eszméletlenség esetén sem szabad a beteget oldalra fordítani.
2. Ha újraélesztés válik szükségessé azt óvatosan meg kell kísérelni.
Stabil oldalfekvés lépései
Fektesse a hanyattfekvő beteg közelebb fekvő karját könyökben felfelé derékszögben behajlítva a fej mellé.
• A beteg ellenoldali kezével - csuklónál fogva - támassza meg a fejet.
• Húzza fel a túloldali lábat térdben behajlítva, támassza a talpat a földhöz, és fogja meg a térdet.
• A térdénél és felkarjánál megfogott beteget óvatosan fordítsa maga felé az oldalára.
• Fektesse a hanyattfekvő beteg közelebb fekvő karját könyökben felfelé derékszögben behajlítva a fej mellé.
• A beteg ellenoldali kezével - csuklónál fogva - támassza meg a fejet.
• Húzza fel a túloldali lábat térdben behajlítva, támassza a talpat a földhöz, és fogja meg a térdet.
• A térdénél és felkarjánál megfogott beteget óvatosan fordítsa maga felé az oldalára.
Stabil oldalfekvés ellenjavallatai:
• nyílt hasi sérülés
• nyílt mellkasi sérülés
• medencecsont törés
• furcsa tartást vesz fel a láb.
Combcsont törésnek és medencecsont törésnek igen hasonlóak a tünetei. Combcsont „lóláb” tartás, kifelé nyaklik.