Betegvizsgálat

Figyelemfelkeltő és riasztó tünetek felismerése

  Az első észlelés fontos része a veszélyhelyzet felmérése, fontos külső körülmények, valamint a beteg állapotára vonatkozó riasztó tünetek felismerése.
Alapszabály, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti magát. Minden helyszínen fel kell tehát mérni, hogy akár a betegre vagy sérültre, akár a segélynyújtóra leselkedik-e bármilyen veszély.

A segélynyújtónak tehát fel kell mérnie:

 

1.     szükséges-e a segítsége

2.    külső veszély fennáll-e

3.    a baleseti mechanizmus alapján, kell-e gondolnunk súlyos sérülés lehetőségére

4.    észlelhetőek-e olyan jelek, melyek alapján kiderül, hogy segítségre szorul

 

·Ezeket a figyelemfelhívó jeleket úgynevezett riasztó tüneteknek nevezzük, melyek közös jellemzője, hogy aránylag könnyen felismerhetőek.

Riasztó tünetek:

- eszméletlenség
- légzészavar
- erős vérzés vagy fájdalom
- sápadt, verejtékes bőr
- görcsroham
- terjedő bénulás
- bármely tünet agresszív behatás nyomán

·        A jellemző tünetek egy része gyorsan, akár azonnal felismerhető (pl. bő vérzés, nagy fájdalom), bizonyos tünetek észleléséhez pedig a beteg vizsgálata szükséges (pl. légzéshiány).

 

·        A sérülteket életveszélyes, súlyos, könnyű meghatározással csoportosíthatjuk.

 

·        Életveszélyes a klinikai halott, eszméletlen, erősen vérző, valamint a sokkos állapotú beteg, súlyos sérültnek tekintendő, akinek nagy fájdalma van, valamint a koponya- és mellkas sérültek. A könnyű sérültnek nincs tűrhetetlen fájdalma, sem erős vérzése, és a tudata tiszta.

 

 

Az oxiológiai kórfolyamatok jellemzése, a sürgősség fogalma, fokozatai

 

·        Az oxiológia körébe tartozó kórképekre jellemző, hogy:

- hirtelen kezdetűek ("akuitás");

- hangsúlyozottan folyamat jellegűek (.,processzivitás");

- súlyosbodók (progresszivitás).

 

Hirtelen kezdet …

·        A hirtelen kezdet kóroki tényezői a következő csoportokba sorolhatók:

 

1.     Agressziók (trauma, mérgezés, hőártalom stb.) A nyilvánvalóan külső hatás nyomán azonnal vagy hosszabb-rövidebb idő elteltével jelentkeznek a kórjelző tünetek.

 

2.    Akutan ható belső kórtényezők keltette tünetek is általában hirtelen fejlődnek ki. Gyakori, hogy a kóresemény (például szívinfarctus) és az általa előidézett működészavar (például cardiogen shock) tünetei egybeolvadnak; esetleg az utóbbiak dominanciája miatt az alapfolyamat - átmenetileg - rejtve marad.

 

3.    Idült és/vagy rejtetten zajló folyamatok akut szövődményei elfedhetik az alapfolyamatot. Gyakran epizód jellegűek, sokszor önmagukban is progresszívak, így megítélésük nemegyszer az alapfolyamattól független.

 

Folyamat …

·        A folyamat jelleg tartalma, hogy a hirtelen kifejlődött kórképek viszonylag gyorsan zajló kórfolyamatokhoz vezetnek.

·        Lehetnek reverzíbilisek és progresszívak.

·        Az oxiológiában e folyamatok kapcsán csak annyiban beszélhetünk állapotról, amennyiben egy-egy eseménysoron belül viszonylag tartósan ugyanaz a tüneti kép, vagy ha a mégoly gyorsan zajló folyamat pillanatképét rögzítettük egy-egy vizsgálattal.

·        Döntő, hogy tartsuk számon a folyamatjelleget, és a tüneti képet - akár tartóssága ellenére is - prognosztikailag értékeljük.

Súlyosbodás …

·        A súlyosbodás azt fejezi ki, hogy az akut kórfolyamat nemcsak időben, hanem a folyamat mélységében" is előrehalad.

·        Az alapfolyamat rendszerint több mellékfolyamat csatlakozik; ezek egymásra hatva, circulus vitiosusként súlyosbítják a képet

·        A kezdet után hamarosan romlik a beteg állapota; a patológiás történés magára hagyva - de gondos kezelést feltételezve is - rontja a beteg életkilátásait.

Sürgősség értelmezése

·        A sürgősség értelmezése. Ami életveszélyes, nem mindig sürgős.

 

·        Az orvosi gondolkodás azt nevezi életveszélyesnek, amiben a reverzibilitásnak legalább esélye van.

·        Az infaust kórfolyamatokat - a beavatkozás esélytelensége miatt - nem jelöljük életveszélyesként. (A gyakorlatban persze egy akut szituációban rövid idő alatt rendkívül bizonytalan a reverzibilitás megítélhetősége.)

·        Ami sürgős, nem mindig életveszélyes, illetve súlyos (például görcsös fájdalom, heves szédülés).

Sürgősség fokozatai

·        A leírt gondolatmenet szerint a sürgősség alábbi fokozatai különíthetők el:

1.     Életveszély: a sürgősség nem szorul indoklásra.

2.    Szervi károsodás veszélye: hypertoniás krízis, glaucomás roham, luxált ízület stb.

3.    Szubjektíve tűrhetetlen állapot (.,szenvedés"): bármilyen nehezen elviselhető szubjektív érzés. Leggyakoribb és szélsőséges példája a fájdalom: epegörcs, vesegörcs, migraine-es roham; de lehet egyéb, nem fájdalmas panasz, például forgó jellegű szédülés (Meniére-syndroma), szorongás stb.

4.    Veszélyeztető magatartás (schizophren hallucinosis).

5.    A környezetre nézve tűrhetetlen állapot (például színház nézőterén hysteriás roham).

 

·        Az oxiológiai kórképek hirtelenségének, processzivitásának, progresszivitásának jelentőségét szintetizáló nélkülözhetetlen fogalom az időfaktor.

·        Olyan - elvi - szorzószám, amely a konvencionális egységben mért időt az adott kórfolyamat dinamikájához igazítja, ezzel egy adott kórfolyamat zajlássebességét fejezi ki.

Időfaktor

·        Példaképpen vizsgáljuk meg Különböző kórfolyamatokban az ötperces időtartam jelentőségét:

 

1.     Klinikai halálban végtelenül hosszú, mert túl van a reverzibilitás határán.

2.    Arteriás vérzésben (nagy ér sérülésekor) beavatkozás nélkül a túlélhetőség felső határa lehet.

3.    Asthma cardialéban veszélyesen hosszú, a beavatkozás nélkül igen valószínű állapotromlás miatt.

4.    Heveny szívinfarctusban aggasztóan hosszú, tekintettel a bármikor bekövetkezhető kamrafibrillatióra.

 

·        Vesegörcsben a beteg ellátás nélkül hosszúnak találja, de a folyamat szempontjából nincs jelentősége.

·        Pneumoniában szubjektíve és objektíve egyaránt elhanyagolható

·        Az időfaktor kifejezést világszerte gyakran használják más értelmezésben: az idő mint a beteg sorsát meghatározó egyik alapvető tényező szerepének hangsúlyozására .

·        Az általunk használt értelmezés jellegzetesen magyar (a fogalom Gábor Auréltól származik), másutt nem terjedt el, ennek ellenére nem mellőzzük, szemléletalakító hasznossága miatt.

·        Az oxiológia szemlélete szerint az időveszteség nem pusztán és nem is elsősorban gyorsasággal, hanem a betegség zajlásához alkalmazkodó beavatkozásokkal hidalható át. Könnyen belátható, hogy sem a helyszínre érkezés, sem a beteg kórházba szállítása nem gyorsítható tetszőlegesen

·        Le nem mondva az ésszerű sietségről, tudnunk kell, hogy számos esetben (klinikai halál, légúti elzáródás, arteriás vérzés, tüdővizenyő stb.) egyedül a helyszíni ellátás adhat esélyt a beteg életben maradásához, illetve szervi károsodásai elkerüléséhez.

·        Nyilvánvaló, hogy a helyszíni ellátás a szállítás biztonságát és a definitív gyógyulás esélyeit javítja.

·        A sürgősségi ellátás igényét az azonosítatlan, ám hevenynek, illetve veszélyesnek tűnő betegség vagy az ellátásra alkalmatlan helyen felmerült heveny kórfolyamat támasztja.

·        A sürgősségi ellátás igénye csökken vagy megszűnik az időfaktor csökkentésével, a beteg állapotának stabilizálásával, és átadja helyét a sürgős vagy a szokványos orvosi ellátásnak.

Oldal: Betegvizsgálat
Csecsemő és gyermekápolói tananyagok. - © 2008 - 2024 - csecsemoapolo.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat