Fertőtlenítés

A fertőtlenítéssel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak:

Fertőtlenítéstan

•        A fertőzés terjedésének meggátlásával a járványfolyamat terjedésének aspecifikus megszakításával foglalkozó tudományág

A fertőtlenítés

•        A fertőtlenítés (dezinfekció) minden olyan eljárás, amely a fertőző forrásból a külső környezetbe került kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőzőképességük megszüntetésére (inaktiválására) irányul.

A fertőtlenítő hatás

•        Fertőtlenítő hatásnak nevezzük azokat a kémiai, fizikai, fizikai-kémiai (=kombinált) tényezőket, melyek a mikroorganizmusokkal közvetlenül érintkezve megfelelő intenzitás, aktivitás mellett, meghatározott időtartam (behatási idő v. expozíciós idő) alatt azok pusztulását, inaktiválását idézik elő

A fertőtlenítő hatás fokozatai

•        Mindig olyan fertőtlenítő eljárást kell alkalmazni, melynek hatáserőssége a kórokozó mikroorganizmusok elpusztítását, inaktiválását eredményezi.

 

Csíraszám csökkentő hatás (szanációs effektus):

–       Olyan eljárás alkalmazása során érhető el, melynek hatására adott környezetben, adott eszköz, anyag felületén  vagy ezek anyagszerkezetében a kórokozó mikroorganizmusok bizonyos száma elpusztul vagy csökken.

–       Ilyen eljárás: pl. a tisztító-, mosószerek oldataival történő lemosás vagy a padlófelület felmosása, szappanos kézmosás, helyiségek szellőztetése

Baktérium szaporodást gátló hatás (bakterosztatikus effektus):

–       Olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során jön létre, melynek hatására a baktériumok vegetatív formái nem pusztulnak el, csak fejlődésük szaporodásuk gátolt (a hatás megszűnésekor a baktériumok újra szaporodni képesek)

–       Ilyen eljárás: pl. hűtés, fagyasztás, az előírtnál kisebb koncentrációjú fertőtlenítőszer, vagy a megadottnál rövidebb behatási idő alkalmazása

Baktériumölő hatás (baktericid effektus):

–       Olyan eljárás alkalmazása során érhető el, melynek hatására a baktériumok vegetatív formái elpusztulnak, a baktérium spórák azonban nem.

Spóraölő hatás (sporocid effektus):

–       Olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során jön létre, melynek hatására a spóraképző baktérium nemzetséghez tartozó baktériumfajok ellenálló spórái is elpusztulnak

–       Ilyen eljárás: néhány speciális fertőtlenítőszer, magas hőmérséklet használata.

Vírusinaktiváló hatás (virucid effektus):

–       Olyan fertőtlenítő hatás alkalmazása során jön létre, melynek eredményeképpen a vírusok elvesztik fertőzőképességüket: inaktiválódnak

Gombaelemek szaporodását gátló hatás (fungisztatikus effektus):

–       Olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során jön létre, melynek hatására a gombák vegetatív elemei nem pusztulnak el, csak fejlődésük, szaporodásuk gátolt, a hatás megszűnésekor a gombák újra szaporodni képesek.

Gombaelemeket pusztító hatás (fungicid effektus):

–       Olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során jön létre, melynek hatására a különböző gombák és gombaelemek pusztulnak el

Parazitákat pusztító hatás(paraziticid effektus):

–       Olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során érhető el, melynek alkalmazása a környezetbe kikerült patogén protozoonok vegetatív alakjai, cisztái pusztulnak el.

Mikroorganizmusokat pusztító hatás (mikrobicid effektus):

–       Olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során jön létre, melynek hatására a mikroorganizmusok összes csoportjába (baktériumok, gombák, vírusok) tartozó organizmus elpusztul

–       Ilyen eljárás: pl. vízgőz, azok a dezinficiensek, melyek teljes antimikrobiális spektrumot elölő, inaktiváló hatással rendelkeznek.

 

A fertőtlenítő eljárás fogalma

•        Az antimikrobiális ágensek és ezek gyakorlatban történő alkalmazásához szükséges anyagok, eszközök összessége, melyekkel lehetővé válik a környezetbe kikerült és különböző eszközöket, tárgyakat, anyagokat szennyező patogén mikroorganizmusok elpusztítása, inaktiválása.

•        A fertőtlenítő eljárások az alkalmazott antimikrobiális hatás alapján négy csoportba sorolhatók.

Kémiai fertőtlenítő eljárás:

–       Azok a módszerek, melyek alkalmazása során antimikrobiális hatású vegyületeket alkalmazunk oldat, aeroszol vagy gáz formájában, a környzetben lévő patogén mikroorganizmusok elpusztítására, inaktiválására

 Fizikai fertőtlenítő eljárás:

–       Azok a módszerek, melyek alkalmazása során antimikrobiális hatású vegyületeket alkalmazunk oldat, aeroszol vagy gáz formájában, a környzetben lévő patogén mikroorganizmusok elpusztítására, inaktiválására

 Fizikai fertőtlenítő eljárás:

–       Azok a módszerek, melyek alkalmazása során különböző fizikai ágenseket(leggyakrabban hőenergiát vagy nem ionizáló sugárzást) alkalmazunk a patogén mikroorganizmusok elpusztítására, inaktiválására.

Kombinált fertőtlenítő eljárás:

–       Azok a módszerek, melyek alkalmazása során kémiai és fizikai ágensek egyidejű alkalmazásával pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a patogén mikroorganizmusokat.

Speciális fertőtlenítő eljárás:

–       Azok a módszerek, melyek a személyi fertőtlenítésen kívül olyan diagnosztikus, terápiás vagy profilaktikus célból alkalmazott orvosi eszközök, készülékek, berendezések fertőtlenítésére alkalmazunk, melyek fertőtlenítése a gyártó kezelési utasításából adódóan adott készülékhez kidolgozott egyedi módszerrel történik.

A fertőtlenítő eljárások hatásosságát befolyásoló tényezők

•        Az antimikrobiális hatás érvényesülésének alapvető feltétele a fertőtlenítő ágens és a mikroorganizmus között meghatározott időtartamig fennálló közvetlen kontaktus létrejötte

•        A gyakorlatban azonban ennek a közvetlen kontaktusnak kialakulását, fenntartását azaz a fertőtlenítő hatás megkívánt mértékű érvényesülését számos tényező befolyásolja, mely a legtöbb esetben a dezinficiáló hatás csökkenésében, egyes esetekben pedig a hatás elmaradásában nyilvánul meg

•        Ezek a tényezők hatástani és fertőtlenítés technológiai szempontból 2 csoportra oszthatók:

–       Általános tényezők

–       Specifikus tényezők

Általános tényezők

•        Azok a tényezők, melyek mindhárom (fizikai, kémiai, kombinált) fertőtlenítési módszercsoportnál egyaránt érvényesülnek

•        1. a fertőtlenítendő anyag tulajdonsága:

–       A fertőtlenítendő anyag tulajdonsága alapvetően meghatározza az alkalmazható fertőtlenítési módot vagy módokat, mert adott fertőtlenítő feladat végrehajtásához csak olyan eljárás alkalmazható, mely nem jár anyagkárosító hatással

•        2. A fertőtlenítendő anyag szerves anyaggal való szennyezettségének mértéke:

A szennyezettség bizonyos mértéken túl csökkenti vagy meg is gátolhatja a fertőtlenítő hatás érvényességét

•        3. A mikroorganizmusok száma és ezek ellenálló képessége:

Jelenetős mértékben befolyásolhatja a dezinfekció hatásosságát

•        4. A fertőtlenítő ágens (hatás), valamint a fertőtlenítendő anyag hőmérséklete:

A reakció sebessége a hőmérséklet emelésével növekszik

Minden fertőtlenítő eljárással (fertőtlenítő oldatokkal, aeroszollal, gázzal, vagy hőenergiával, sugárzó energiával) történő mikrobapusztulásnak van egy hőmérsékleti intervalluma, ahol a kívánt pusztulás vagy inaktiválás a legjobb hatásfokkal, a leggyorsabban végbemegy

•        5. A behatási (expozíciós) időtartam hossza:

Minden fertőtlenítő eljárásnál egyaránt fontos, hogy az alkalmazott ágens és a mikroorganizmusok között létrejött kontaktus mennyi ideig áll fenn

A mikrobapusztulás eléréséhez minden esetben szükség van több kevesebb időre

Specifikus tényezők

•        Azok a tényezők , melyek csak az egyes fertőtlenítési módszercsoportnál vagy ezeken belül egyes eljárásoknál érvényesülnek.

Fizikai fertőtlenítő eljárások

•        Fizikai fertőtlenítő eljárásnak nevezzük azokat a módszereket, melyek alkalmazása során hőenergiával, sugárzó energiával pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe kikerült patogén mikroorganizmusokat.

Fertőtlenítés elégetéssel

•        Az ún. száraz hővel (égetéssel) történő fertőtlenítés az egyik legegyszerűbb, azonban környezetvédelmi, környezet egészségügyi szempontból számos előírás, szabály betartását megkövetelő módszere

•        Az elégetés (előírt módon alkalmazva) teljes antimikrobiális hatású eljárás.

•        Követelmény, hogy az elégetéssel történő fertőtlenítéskor a megsemmisítendő anyag hőmérséklete legalább 400°C legyen, mely hőmérsékleti értéknek az anyag minden pontján néhány percig érvényesülnie kell.

•        A járványügyi gyakorlatban, valamint a betegellátó intézmények gyakorlatában elégetéssel fertőtleníthetők az értéktelen tárgyak, eszközök, anyagok.

•        Az elégetést csak erre a célra szolgáló vagy erre a célra kijelölt égető rendszerben, vagy kazánban szabad végezni a vonatkozó jogszabályok betartása és a környezetvédelmi hatóság, valamint az ÁNTSZ területileg illetékes intézetének engedélyével.

•        Az elégetéssel történő fertőtlenítési módszer különösen alkalmas a veszélyes, fertőző hulladék megsemmisítésére

 

Fertőtlenítés kifőzéssel (forralással):

•        Az ún. nedves hővel történő fertőtlenítés leggyakoribb formája a kifőzés.

•        A kifőzéssel csupán a baktériumok vegetatív alakjai, a vírusok egy része és néhány gombafaj pusztítható csak el.

•        Néhány hőrezisztens víruscsoporton, gombafajon és gombaelemen kívül a baktériumok spórái sem pusztulnak el a gyakorlatban alkalmazható expozíciós időn belül.

•        Az ún. nedves hővel történő fertőtlenítés leggyakoribb formája a kifőzés.

•        A kifőzést sterilizálás céljára alkalmazni tilos

•        Kifőzéssel fertőtleníthetők: testszövetekkel, nyálkahártyákkal nem érintkező műszerek, fémeszközök, hőálló gumi- és műanyag eszközök, evőeszközök, ivóedények, konyhaedények.

•        Végrehajtása:

a kifőzéssel (forralással) történő fertőtlenítés előtt a műszereket, eszközöket előzetesen detergens (tisztító hatású) oldattal alaposan meg kell tisztítani

•        A tisztítás után a leöblített műszereket, eszközöket, edényeket olyan méretű edénybe kell helyezni, hogy azok lazán helyezkedjenek el és a víz kb. 2 ujjnyi rétegben borítsa ezeket

•        Eszközök, tárgyak kifőzéséhez desztillált vizet célszerű alkalmazni.

•        A kifőzéssel történő fertőtlenítés behatási időtartama: egységesen 30 perc

 

Fertőtlenítés gőzzel:

•        A gőzfertőtlenítés egyike a legbiztonságosabb fertőtlenítési eljárásoknak

•        A gőzfertőtlenítésnél mindig áramló gőzt kell alkalmazni, ez a hatás is csak akkor érvényesül, ha a gőzfertőtlenítő gép munkaterében elhelyezett anyagokat folyamatosan átjárja a gőz (ezért a munkatér megtöltésénél ügyelni kell az anyagok lazán történő elhelyezésére)

•        Minden gőzfertőtlenítő eljárás alapelve: a munkatér megfelelő hatásfokú légtelenítése (a gép munkaterében lévő levegő a gőz fertőtlenítő hatását nagymértékben csökkenti)

•        Váladékkal szennyezett textíliákat nem szabad gőzben fertőtleníteni, mert ezek az anyagok a gőzfertőtlenítés során foltosakká válnak, mely foltok már mosással sem távolíthatók el és a textíliába „belesült” váladék által létrehozott folt a textíliából egy idő után kiesik.

•        Gőzfertőtlenítés előtt az anyagokat csoportosítani kell és csak az ún. gőztűrő anyagok kerülhetnek gőzfertőtlenítésre

•        Az anyagokat úgy kell csoportosítani, hogy a különböző színű anyagok a munkatérben egymással nem érintkezhessenek, mert a fertőtlenítés során ezek egymást megszínezhetik

•        Gőzfertőtlenítéshez csak olyan berendezés használható, megbízható működéséhez a szükséges műszerek rendelkezésre állnak és működnek, valamint a gép szükséges műszaki és mikrobiológiai ellenőrző vizsgálatokkal is rendelkezik

•        A túlnyomásos gőzzel történő fertőtlenítés a mindennapos járványügyi gyakorlatban a különböző típusú beépített (ún. stabil) fertőtlenítőgépekben történik

•        A túlnyomásos gőzfertőtlenítő gépek üzemeltetésének paraméterei:

Előmelegítés: megrakott munkatérrel, 60°C-on 20 perc

Légtelenítés:10 perc

Fertőtlenítés: 105,2°C-os hőmérsékleten, 105,2 kPa nyomáson 30-45 perc

Szellőztetés: 20 perc

 

Fertőtlenítés nem ionizáló sugárzással

•        Az ultraibolya sugarakkal történő fertőtlenítés régen ismert eljárás, mivel a napfény olyan hullámhosszú sugarakat is tartalmaz, mely a mikroorganizmusokat is elpusztítja

•        Mikrobák ellenálló képessége:

–       Az UV-sugár mikrobaölő, inaktiváló hatása a germicidlámpa által kisugárzott sugáradagtól függ, mely 1 cm2 felületre 1 mp alatt jutó teljesítményt jelent.

Az UV sugárzással szemben a különböző mikroorganizmus fajok igen eltérő ellenállással.

A legkisebb rezisztenciát mutatják a Gram-negatív csoportba tartozó baktérimfajok; közepes ellenállásúak a Gram-pozitív csoportba tartozó baktériumok és a vírsusok  nagy rezisztenciával rendelkeznek a festékanyagokat termelő baktériumfajok és a gombák

–       UV sugárzással a baktériumspórák nem pusztíthatók el.

–       Relatív nedvességtartalom:

–       Száraz levegőben (35% relatív nedvességtartalom alatt) kétszer olyan nagy UV sugáradag szükséges ugyanannak a mikrobapopulációnak az elpusztításához, mint a 72% relatív nedvességtartalmú levegőben

–       80% nedvességtartalom felett azonban a mikrobák körül kialakult vízköpeny védő hatása miatt ismét jelentősen meg kell növelni a hatásos sugáradag mennyiségét és csak a 3-4-szeresre megnövelt UV sugárdózis elegendő a mikrobák elpusztításához

–       Hőmérséklet:

–       0 és 55°C közötti hőmérséklet nincs jelentős befolyással a mikrobák UV sugárérzékenységére

–       A 0°C alatti hőmérsékleten a baktériumspórák sugárérzékenysége 2-3-szor nagyobb lesz

–       Felületek reflexiója:

–       Az UV sugárzás intenzitása nagymértékben függ a környezet felületeinek reflexiójától, az ún. fényvisszaverődési tényezőtől, ill. a fényelnyelődési tényezőktől

–       Az UV sugarakkal történő helyiségfertőtlenítés történhet közvetlen vagy közvetett sugárzással

–       Közvetlen sugárzás

–       Csak olyan helyiségekben alkalmazható, ahol személyek nem tartózkodnak, vagy benn tartózkodás esetén védőruházatot viselnek

–       Alkalmazásának legelterjedtebb módja a műtők, kötözők, egyéb aszeptikus helyiségek vagy munkaterületek csíraszegény állapotának fenntartása

–       Lehet alkalmazni nyílászáró szerkezeteknél az aszeptikus helyiségeknek a szennyezett helyiségektől való elválasztására

–       Közvetlen sugárzás:

–       A légtér fertőtlenítésének legelterjedtebb módja.

 

Oldal: Fertőtlenítés
Csecsemő és gyermekápolói tananyagok. - © 2008 - 2024 - csecsemoapolo.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat