Fertőtlenítés
A fertőtlenítéssel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak:
Fertőtlenítéstan
• A fertőzés terjedésének meggátlásával a járványfolyamat terjedésének aspecifikus megszakításával foglalkozó tudományág
A fertőtlenítés
• A fertőtlenítés (dezinfekció) minden olyan eljárás, amely a fertőző forrásból a külső környezetbe került kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőzőképességük megszüntetésére (inaktiválására) irányul.
A fertőtlenítő hatás
• Fertőtlenítő hatásnak nevezzük azokat a kémiai, fizikai, fizikai-kémiai (=kombinált) tényezőket, melyek a mikroorganizmusokkal közvetlenül érintkezve megfelelő intenzitás, aktivitás mellett, meghatározott időtartam (behatási idő v. expozíciós idő) alatt azok pusztulását, inaktiválását idézik elő
A fertőtlenítő hatás fokozatai
• Mindig olyan fertőtlenítő eljárást kell alkalmazni, melynek hatáserőssége a kórokozó mikroorganizmusok elpusztítását, inaktiválását eredményezi.
Csíraszám csökkentő hatás (szanációs effektus):
– Olyan eljárás alkalmazása során érhető el, melynek hatására adott környezetben, adott eszköz, anyag felületén vagy ezek anyagszerkezetében a kórokozó mikroorganizmusok bizonyos száma elpusztul vagy csökken.
– Ilyen eljárás: pl. a tisztító-, mosószerek oldataival történő lemosás vagy a padlófelület felmosása, szappanos kézmosás, helyiségek szellőztetése
Baktérium szaporodást gátló hatás (bakterosztatikus effektus):
– Olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során jön létre, melynek hatására a baktériumok vegetatív formái nem pusztulnak el, csak fejlődésük szaporodásuk gátolt (a hatás megszűnésekor a baktériumok újra szaporodni képesek)
– Ilyen eljárás: pl. hűtés, fagyasztás, az előírtnál kisebb koncentrációjú fertőtlenítőszer, vagy a megadottnál rövidebb behatási idő alkalmazása
Baktériumölő hatás (baktericid effektus):
– Olyan eljárás alkalmazása során érhető el, melynek hatására a baktériumok vegetatív formái elpusztulnak, a baktérium spórák azonban nem.
Spóraölő hatás (sporocid effektus):
– Olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során jön létre, melynek hatására a spóraképző baktérium nemzetséghez tartozó baktériumfajok ellenálló spórái is elpusztulnak
– Ilyen eljárás: néhány speciális fertőtlenítőszer, magas hőmérséklet használata.
Vírusinaktiváló hatás (virucid effektus):
– Olyan fertőtlenítő hatás alkalmazása során jön létre, melynek eredményeképpen a vírusok elvesztik fertőzőképességüket: inaktiválódnak
Gombaelemek szaporodását gátló hatás (fungisztatikus effektus):
– Olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során jön létre, melynek hatására a gombák vegetatív elemei nem pusztulnak el, csak fejlődésük, szaporodásuk gátolt, a hatás megszűnésekor a gombák újra szaporodni képesek.
Gombaelemeket pusztító hatás (fungicid effektus):
– Olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során jön létre, melynek hatására a különböző gombák és gombaelemek pusztulnak el
Parazitákat pusztító hatás(paraziticid effektus):
– Olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során érhető el, melynek alkalmazása a környezetbe kikerült patogén protozoonok vegetatív alakjai, cisztái pusztulnak el.
Mikroorganizmusokat pusztító hatás (mikrobicid effektus):
– Olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során jön létre, melynek hatására a mikroorganizmusok összes csoportjába (baktériumok, gombák, vírusok) tartozó organizmus elpusztul
– Ilyen eljárás: pl. vízgőz, azok a dezinficiensek, melyek teljes antimikrobiális spektrumot elölő, inaktiváló hatással rendelkeznek.
A fertőtlenítő eljárás fogalma
• Az antimikrobiális ágensek és ezek gyakorlatban történő alkalmazásához szükséges anyagok, eszközök összessége, melyekkel lehetővé válik a környezetbe kikerült és különböző eszközöket, tárgyakat, anyagokat szennyező patogén mikroorganizmusok elpusztítása, inaktiválása.
• A fertőtlenítő eljárások az alkalmazott antimikrobiális hatás alapján négy csoportba sorolhatók.
Kémiai fertőtlenítő eljárás:
– Azok a módszerek, melyek alkalmazása során antimikrobiális hatású vegyületeket alkalmazunk oldat, aeroszol vagy gáz formájában, a környzetben lévő patogén mikroorganizmusok elpusztítására, inaktiválására
Fizikai fertőtlenítő eljárás:
– Azok a módszerek, melyek alkalmazása során antimikrobiális hatású vegyületeket alkalmazunk oldat, aeroszol vagy gáz formájában, a környzetben lévő patogén mikroorganizmusok elpusztítására, inaktiválására
Fizikai fertőtlenítő eljárás:
– Azok a módszerek, melyek alkalmazása során különböző fizikai ágenseket(leggyakrabban hőenergiát vagy nem ionizáló sugárzást) alkalmazunk a patogén mikroorganizmusok elpusztítására, inaktiválására.
Kombinált fertőtlenítő eljárás:
– Azok a módszerek, melyek alkalmazása során kémiai és fizikai ágensek egyidejű alkalmazásával pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a patogén mikroorganizmusokat.
Speciális fertőtlenítő eljárás:
– Azok a módszerek, melyek a személyi fertőtlenítésen kívül olyan diagnosztikus, terápiás vagy profilaktikus célból alkalmazott orvosi eszközök, készülékek, berendezések fertőtlenítésére alkalmazunk, melyek fertőtlenítése a gyártó kezelési utasításából adódóan adott készülékhez kidolgozott egyedi módszerrel történik.
A fertőtlenítő eljárások hatásosságát befolyásoló tényezők
• Az antimikrobiális hatás érvényesülésének alapvető feltétele a fertőtlenítő ágens és a mikroorganizmus között meghatározott időtartamig fennálló közvetlen kontaktus létrejötte
• A gyakorlatban azonban ennek a közvetlen kontaktusnak kialakulását, fenntartását azaz a fertőtlenítő hatás megkívánt mértékű érvényesülését számos tényező befolyásolja, mely a legtöbb esetben a dezinficiáló hatás csökkenésében, egyes esetekben pedig a hatás elmaradásában nyilvánul meg
• Ezek a tényezők hatástani és fertőtlenítés technológiai szempontból 2 csoportra oszthatók:
– Általános tényezők
– Specifikus tényezők
Általános tényezők
• Azok a tényezők, melyek mindhárom (fizikai, kémiai, kombinált) fertőtlenítési módszercsoportnál egyaránt érvényesülnek
• 1. a fertőtlenítendő anyag tulajdonsága:
– A fertőtlenítendő anyag tulajdonsága alapvetően meghatározza az alkalmazható fertőtlenítési módot vagy módokat, mert adott fertőtlenítő feladat végrehajtásához csak olyan eljárás alkalmazható, mely nem jár anyagkárosító hatással
• 2. A fertőtlenítendő anyag szerves anyaggal való szennyezettségének mértéke:
A szennyezettség bizonyos mértéken túl csökkenti vagy meg is gátolhatja a fertőtlenítő hatás érvényességét
• 3. A mikroorganizmusok száma és ezek ellenálló képessége:
Jelenetős mértékben befolyásolhatja a dezinfekció hatásosságát
• 4. A fertőtlenítő ágens (hatás), valamint a fertőtlenítendő anyag hőmérséklete:
A reakció sebessége a hőmérséklet emelésével növekszik
Minden fertőtlenítő eljárással (fertőtlenítő oldatokkal, aeroszollal, gázzal, vagy hőenergiával, sugárzó energiával) történő mikrobapusztulásnak van egy hőmérsékleti intervalluma, ahol a kívánt pusztulás vagy inaktiválás a legjobb hatásfokkal, a leggyorsabban végbemegy
• 5. A behatási (expozíciós) időtartam hossza:
Minden fertőtlenítő eljárásnál egyaránt fontos, hogy az alkalmazott ágens és a mikroorganizmusok között létrejött kontaktus mennyi ideig áll fenn
A mikrobapusztulás eléréséhez minden esetben szükség van több kevesebb időre
Specifikus tényezők
• Azok a tényezők , melyek csak az egyes fertőtlenítési módszercsoportnál vagy ezeken belül egyes eljárásoknál érvényesülnek.
Fizikai fertőtlenítő eljárások
• Fizikai fertőtlenítő eljárásnak nevezzük azokat a módszereket, melyek alkalmazása során hőenergiával, sugárzó energiával pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe kikerült patogén mikroorganizmusokat.
Fertőtlenítés elégetéssel
• Az ún. száraz hővel (égetéssel) történő fertőtlenítés az egyik legegyszerűbb, azonban környezetvédelmi, környezet egészségügyi szempontból számos előírás, szabály betartását megkövetelő módszere
• Az elégetés (előírt módon alkalmazva) teljes antimikrobiális hatású eljárás.
• Követelmény, hogy az elégetéssel történő fertőtlenítéskor a megsemmisítendő anyag hőmérséklete legalább 400°C legyen, mely hőmérsékleti értéknek az anyag minden pontján néhány percig érvényesülnie kell.
• A járványügyi gyakorlatban, valamint a betegellátó intézmények gyakorlatában elégetéssel fertőtleníthetők az értéktelen tárgyak, eszközök, anyagok.
• Az elégetést csak erre a célra szolgáló vagy erre a célra kijelölt égető rendszerben, vagy kazánban szabad végezni a vonatkozó jogszabályok betartása és a környezetvédelmi hatóság, valamint az ÁNTSZ területileg illetékes intézetének engedélyével.
• Az elégetéssel történő fertőtlenítési módszer különösen alkalmas a veszélyes, fertőző hulladék megsemmisítésére
Fertőtlenítés kifőzéssel (forralással):
• Az ún. nedves hővel történő fertőtlenítés leggyakoribb formája a kifőzés.
• A kifőzéssel csupán a baktériumok vegetatív alakjai, a vírusok egy része és néhány gombafaj pusztítható csak el.
• Néhány hőrezisztens víruscsoporton, gombafajon és gombaelemen kívül a baktériumok spórái sem pusztulnak el a gyakorlatban alkalmazható expozíciós időn belül.
• Az ún. nedves hővel történő fertőtlenítés leggyakoribb formája a kifőzés.
• A kifőzést sterilizálás céljára alkalmazni tilos
• Kifőzéssel fertőtleníthetők: testszövetekkel, nyálkahártyákkal nem érintkező műszerek, fémeszközök, hőálló gumi- és műanyag eszközök, evőeszközök, ivóedények, konyhaedények.
• Végrehajtása:
a kifőzéssel (forralással) történő fertőtlenítés előtt a műszereket, eszközöket előzetesen detergens (tisztító hatású) oldattal alaposan meg kell tisztítani
• A tisztítás után a leöblített műszereket, eszközöket, edényeket olyan méretű edénybe kell helyezni, hogy azok lazán helyezkedjenek el és a víz kb. 2 ujjnyi rétegben borítsa ezeket
• Eszközök, tárgyak kifőzéséhez desztillált vizet célszerű alkalmazni.
• A kifőzéssel történő fertőtlenítés behatási időtartama: egységesen 30 perc
Fertőtlenítés gőzzel:
• A gőzfertőtlenítés egyike a legbiztonságosabb fertőtlenítési eljárásoknak
• A gőzfertőtlenítésnél mindig áramló gőzt kell alkalmazni, ez a hatás is csak akkor érvényesül, ha a gőzfertőtlenítő gép munkaterében elhelyezett anyagokat folyamatosan átjárja a gőz (ezért a munkatér megtöltésénél ügyelni kell az anyagok lazán történő elhelyezésére)
• Minden gőzfertőtlenítő eljárás alapelve: a munkatér megfelelő hatásfokú légtelenítése (a gép munkaterében lévő levegő a gőz fertőtlenítő hatását nagymértékben csökkenti)
• Váladékkal szennyezett textíliákat nem szabad gőzben fertőtleníteni, mert ezek az anyagok a gőzfertőtlenítés során foltosakká válnak, mely foltok már mosással sem távolíthatók el és a textíliába „belesült” váladék által létrehozott folt a textíliából egy idő után kiesik.
• Gőzfertőtlenítés előtt az anyagokat csoportosítani kell és csak az ún. gőztűrő anyagok kerülhetnek gőzfertőtlenítésre
• Az anyagokat úgy kell csoportosítani, hogy a különböző színű anyagok a munkatérben egymással nem érintkezhessenek, mert a fertőtlenítés során ezek egymást megszínezhetik
• Gőzfertőtlenítéshez csak olyan berendezés használható, megbízható működéséhez a szükséges műszerek rendelkezésre állnak és működnek, valamint a gép szükséges műszaki és mikrobiológiai ellenőrző vizsgálatokkal is rendelkezik
• A túlnyomásos gőzzel történő fertőtlenítés a mindennapos járványügyi gyakorlatban a különböző típusú beépített (ún. stabil) fertőtlenítőgépekben történik
• A túlnyomásos gőzfertőtlenítő gépek üzemeltetésének paraméterei:
Előmelegítés: megrakott munkatérrel, 60°C-on 20 perc
Légtelenítés:10 perc
Fertőtlenítés: 105,2°C-os hőmérsékleten, 105,2 kPa nyomáson 30-45 perc
Szellőztetés: 20 perc
Fertőtlenítés nem ionizáló sugárzással
• Az ultraibolya sugarakkal történő fertőtlenítés régen ismert eljárás, mivel a napfény olyan hullámhosszú sugarakat is tartalmaz, mely a mikroorganizmusokat is elpusztítja
• Mikrobák ellenálló képessége:
– Az UV-sugár mikrobaölő, inaktiváló hatása a germicidlámpa által kisugárzott sugáradagtól függ, mely 1 cm2 felületre 1 mp alatt jutó teljesítményt jelent.
Az UV sugárzással szemben a különböző mikroorganizmus fajok igen eltérő ellenállással.
A legkisebb rezisztenciát mutatják a Gram-negatív csoportba tartozó baktérimfajok; közepes ellenállásúak a Gram-pozitív csoportba tartozó baktériumok és a vírsusok nagy rezisztenciával rendelkeznek a festékanyagokat termelő baktériumfajok és a gombák
– UV sugárzással a baktériumspórák nem pusztíthatók el.
– Relatív nedvességtartalom:
– Száraz levegőben (35% relatív nedvességtartalom alatt) kétszer olyan nagy UV sugáradag szükséges ugyanannak a mikrobapopulációnak az elpusztításához, mint a 72% relatív nedvességtartalmú levegőben
– 80% nedvességtartalom felett azonban a mikrobák körül kialakult vízköpeny védő hatása miatt ismét jelentősen meg kell növelni a hatásos sugáradag mennyiségét és csak a 3-4-szeresre megnövelt UV sugárdózis elegendő a mikrobák elpusztításához
– Hőmérséklet:
– 0 és 55°C közötti hőmérséklet nincs jelentős befolyással a mikrobák UV sugárérzékenységére
– A 0°C alatti hőmérsékleten a baktériumspórák sugárérzékenysége 2-3-szor nagyobb lesz
– Felületek reflexiója:
– Az UV sugárzás intenzitása nagymértékben függ a környezet felületeinek reflexiójától, az ún. fényvisszaverődési tényezőtől, ill. a fényelnyelődési tényezőktől
– Az UV sugarakkal történő helyiségfertőtlenítés történhet közvetlen vagy közvetett sugárzással
– Közvetlen sugárzás
– Csak olyan helyiségekben alkalmazható, ahol személyek nem tartózkodnak, vagy benn tartózkodás esetén védőruházatot viselnek
– Alkalmazásának legelterjedtebb módja a műtők, kötözők, egyéb aszeptikus helyiségek vagy munkaterületek csíraszegény állapotának fenntartása
– Lehet alkalmazni nyílászáró szerkezeteknél az aszeptikus helyiségeknek a szennyezett helyiségektől való elválasztására
– Közvetlen sugárzás:
– A légtér fertőtlenítésének legelterjedtebb módja.